Néhány hete teszteltem egy ENGL E530 előfokot, most pedig Marshall JMP-1 preamp áll az érdeklődésem középpontjában. Úgy terveztem, hogy összehasonlítom. De a legjobb úthenger sem hasonlítható össze érdemben a legjobb rallyautóval.
ENGL E530
Az ENGL nem midizhető, nem programozható, viszont a torz csatornáinak olyan kíméletlen hangszíne és textúrája van, ami nélkülönözhetetlen ha komolyabb lehangolt és/vagy hatnál több húros keményzenét szeretnénk előállítani. Ha pedig a használt árát nézzük, akkor verhetetlen. Impozánssá teszi a ládaemulált kimenete is.
MARSHALL JMP-1
A Marshall midizhető, programozható, színpadon jól használható. A torz csatornái nem kíméletlenek vagy szívtelenek , hanem kifejezetten kedves, jókedélyű gyilkosok, jó érzés hallgatni. Amikor a ládaemulált kimenetével teszteltem, meglepődve tapasztaltam, hogy a 8 húros brutalitást is nagyon jól kezeli. Ezt és az ENGL-t hallgatva gondolkodóba estem. Ha az előfoknál még jól működik a hang, tehát dinamikus, kiegyensúlyozott és gitárra jellemző a hangkép, akkor hol bukik el általában a dög? A végfokoknál? A ládáknál? Talán nem marad költői a kérdés.
A használtpiaci ára szintén barátságos, bár egyre ritkábban fellelhető.
A JMP-1 fölött egy 1992-es amerikai ritkaság és érdekesség. Egy midizhető ART SGX-2000 csöves előfok és multieffekt. Az előfok részét kikapcsoltam, csak az effektjeivel kísérletezem. Jól működő technológia! Analóg kompresszorral dolgozik.
Ellene szól, hogy preset váltáskor sokat gondolkodik, de ha ezt belekalkuláljuk a játékba észrevétlenné tehetjük a késést. Érdekesség: lemerült benne az alaplapi elem, ami valószínűleg 23 évig dolgozott. Egy ugyanolyan Volt számúval, de más típusúval pótoltam. Működik, mindent tud, ami kell, beszerezhető hozzá a dögnehéz gyári lábkapcsolója is és azzal együtt sem drága.
Jelenleg a majdnem maximumra tekert ART-on beállított presetet keverem hozzá diszkréten, párhuzamosra állított looppal a Marshall jeléhez. (A Marshall 0-12-ig szabályozható loopja 1-6-ig párhuzamos 7-12-ig sorosként üzemel.)
Új szerelem.